U10: Debrecenben léptünk pályára
U10-es korosztályú labdarúgó csapatunk Debrecenbe utazott, ahol az országos bajnokságban lépett pályára. Ellenfeleink között a DEAC, a Mezőkövesd, a Monor és a Szolnok szerepelt.
A fordulóról a vezetőedző részletes beszámolóra vállalkozott!
Hegedűs Zsolt vezetőedző beszámolója:
“A hétvégén Debrecenben vettünk részt egy Bozsik tornán ahol remek csapatok ellen játszhattunk. A körülmények nem voltak a legideálisabbak. A pálya néha nyomokban tartalmazott füvet is. A nyírkos, ködös idő miatt pedig nem volt a legjobb rajta játszani. De a gyerekeknek is elmondtam a torna előtt, a pálya rettenetes állapota ellenére is szeretném látni a kombinatív felépített játékunkat. Tudtam több hiba fog belecsúszni de ez is a tanulási folyamat része. Az első meccsünkön a Szolnok ellen egy jó találkozón szép gólokat szerezve tudtunk nyerni 4-3 ra de ami ennél is fontosabb itt még a hibák ellenére is próbálák megvalósítani a gyerekek amit kértem.
A többi mérkőzés is hasonlóan zajlott. A DEAC és Monor gárdája ellen is rengeteg technikai hiba mindkét oldalon. Az pozitív hogy az ellenfeleink kidolgozott támadás végén nem nagyon találtak a kapunkba de mi sok könnyű gólt adtunk nekik. Kapus hibák, rosszul haza gurított labdák, ide oda pattogó játékszer és már itt a pálya egyre rosszabb volt így inkább hasonlítottak a meccsek egy iszapbirkózásra mintsem focira. Ennek ellenére próbáltunk építkezni de ez arra volt elég hogy mindkét találkozón sikerült szép gólokat szerezni kapustól indulva. De hibák száma hátul már nőtt így mindkétszer egygólos vereséget szenvedtünk.
Az utolsó mérkőzésünk pedig szakmailag már értékelhetetlen volt Szerintem a 25 perc alatt nem volt olyan jelenet ami focira emlékeztetett volna. Egy védekező Mezőkövesd akik sokszor a felszabadítás legegyszerűbb módját választották. Többet volt a labda a levegőben mint a földön. Mi egy kapus hiba miatt gólt kaptunk már a meccs elején. Ezt követően mentünk előre, de játékunk már egyenlő volt a nullával . Igazaból egy két nagyobb helyzeten kívül semmit nem tudtunk felmutatni ami értékelhető lett volna. De örülök mert ez is egy tanulási folyamat része. Meg kell tanulni a gyerekeknek hogy nem az eredmény a legfontosabb, hiszen sokkal mérgesebb voltam egy egy buta hiba miatt ami elkerülhető lett volna. Mint a három egygólos vereség miatt.
Egy valamit ki kell emelnem. A játékosok hozzáállását. Az most nagyon nem tetszett. Rossz az idő, sár van, rettenetes a pálya. És? Ha gyerekek azt gondolják csak sima talajon, remek műfüves pályán kell tudni focizni és mindent beleadni, rossz körülmények között pedig lehet flegmán , sétálgatva játszani akkor nagyon tévednek. Ezt az egyet nem viselem el. Eddig se tettem és ezután se fogom.”