U12: Umagban jártunk

U12-es korosztályú csapatunk külföldre utazott és az Umag Trophy 2026 sorozatban lépett pályára. A sorsolás következtében a “C” csoportba kerültünk besorolásra, ahol szlovén, szerb, olasz és osztrák csapatokkal kerültünk össze.

A csoport mérkőzések során egy nagyobb arányú vereséget szenvedtünk el és egyszer győztünk nagy arányban, a további öt mérkőzés kiegyenlített csatát hozott és csak a pillanatnyi forma döntött. Ezúttal most leginkább ellenünk,

Az alapszakaszt követően a rájátszásban egy szlovén csapatot múltunk felül.

Eredményeink:
NK Brinje (szlovén) = 0:6
RFK Graficar (szerb) = 0:1
NK Bravo (szlovén) = 1:3
Donatello Calcio (olasz) = 1:3
NK Maribor (szlovén) = 1:1
Fussballschule Coach (osztrák) = 1:2
NK Infostyle Smartno (szlovén) = 4:0
ND Gorica (szlovén) = 3:0

Zvara Dávid vezetőedző beszámolója:
“Csütörtökön hajnalban indultunk Umag városába egy nemzetközi, magas színvonalú, rendkívül közkedvelt tornára, ahol 10 ország képviseltette magát 120 csapaton keresztül. Két részre bontanám a tornán szerzett tapasztalatokat!
Először is azt gondolom, hogy rengeteg gyermek életében ez egy életre szóló tapasztalat és élmény. Hatalmas körítés övezi a tornát, mind a megnyitó, mind a napközbeni programok, mind a tökéletesen tű pontosan megszervezett mérkőzések, a hibátlan hotelek, amik a szállást biztosítják az Adriai tenger partján, és a folyamatos “fesztivál hangulat” biztos vagyok benne, hogy mindenkit felejthetetlen élménnyel gazdagított legyen az játékos, szülő vagy edző!
Másrészről nekem személy szerint nem lett a kedvenc tornám egyes szabály alkotások és a mérkőzések számának köszönhetően.
Eléggé erős és kiegyensúlyozott csoportba kerültünk a sorsolás által, ahol pechesen alakult a sorsunk. Egyszerre küzdöttünk a fűvel, a labda és a pálya méretével, a szabályokkal és persze a nem hétköznapi ellenfelekkel. Egy álmos kezdés után azt gondolom, hogy mindenkinek méltó ellenfele voltunk, de a szerencse nem akart mellénk állni, pedig a srácok tette érte bőven, nem tudok senkit elmarasztalni, számomra a legnagyobb pillanatokat az jelentette, hogy itthon még nem láttam őket ennyire a másikért és egymásért küzdeni! Jól fociztunk, domináltunk, aztán a már jól megszokott helyzetkihasználás és az utolsó passzok minőségének hiánya miatt a végén többször alul maradtunk. Nagy tempójú, magas intenzitású, sok párharccal tűzdelt parázs meccseket játszottunk, ahol mindkét nap végén büszke lehettem a srácokra.
Nyilván mindenki nyerni szeretne, de a mi helyzetünkben az eredmény most másodlagos volt, ugyanakkor nagyon kicsi hiányzott minden sikertelen végkimenetelű összecsapásunknál, végül a vasárnapi helyosztó után a 49. helyen zártuk ezt a 4 napos “fesztivált”.
Mégegyszer azt gondolom, hogy egy életre szóló élménnyel gazdagodhatott mindenki és itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak, – hogy ez a lehetőség megvalósulhatott- a klubnak, a kollégáknak és a szülőknek is, akik 10. játékosként bíztatták a srácokat minden mérkőzésen az elsőtől az utolsó pillanatig!”