Elindult a 2010-es korosztályunk – Interjú Kerékgyártó Tamással
Kerékgyártó Tamásról már írtunk itt honlapunkon az ovifoci kapcsán, de most egy újabb megtisztelő egyben nehéz feladatra vállalkozott. Egerben az együttesünknél még egy korosztály a 2010-es nem indult. Az előző héttől azonban nagyon komoly munka folyik Kera vezetésével. A srácok már edzenek, a csapat alakul és keményen készül azért, hogy szeptembertől képviselhessék az ESE színeit már az egyik legkomolyabb sorozatban a kölyökligában. Ennek apropóján beszélgettem Tamással.
Tamás először is arra kérlek, hogy mutasd be magad röviden az olvasóknak.
Kerékgyártó Tamás: Labdarúgó pályafutásomat tekintve pályára léptem több mint 100 NB II-es és szintén 120-130 NB III-as bajnoki mérkőzésen. 2012. óta foglalkozom gyermekekkel, és a tavalyi év végén úgy döntöttem, felhagyok a labdarúgással, és csak az edzői szakmának szentelem minden energiámat.
Mi a legfontosabb egy edzőnél aki kisgyerekekkel foglalkozik?
Kerékgyártó Tamás: Álláspontom szerint az edzői hivatás egy nagyon komplex területet ölel fel. Egy edző legyen felkészült, a gyermekek megérzik, ha nem a tőle telhető legjobb módon foglalkozik Velük. A pályán tanítsa meg a labdarúgás technikai és taktikai alapjait az életkori sajátosságoknak megfelelően.
Arról nem beszélve, hogy valamilyen szinten apukájuk és anyukájuk is vagy a gyermekeknek.
Kerékgyártó Tamás: Nevelő feladata is van, hiszen a sportág alapjain túl fegyelemre, figyelemre, koncentrációra kell tanítani a növendékeket, és ami talán a legfontosabb, az egymásért való küzdeni tudás és azalázat kialakítása. A tehetség egy dolog, ha nem párosul alázattal. A legnagyobb egyéniségek is eltűnnek a süllyesztőben, ha nem tudnak alázattal, türelemmel dolgozni nap, mint nap.
Ha kilátogat egy szülő hozzád, akkor milyen edzéseket láthat? Mit tartasz a legfontosabbnak?
Kerékgyártó Tamás: Azt vallom, hogy a foglalkozásokon a gyakorlatoknak mérkőzésszerűnek kell lennie, olyan elemeket kell tartalmaznia, melyekkel találkozhatnak egy-egy mérkőzésen a fiatalok. Ami fontos, hogy az edző tudja, melyik gyakorlatot miért alkalmazza, és el is tudja magyarázni a gyermekeknek, hogy mi a célja. Ha nem látunk a gyakorlatok ’mögé’, sablonossá válnak.
Azért ez egy sokkal összetettebb dolog, hiszen még kisgyerekekről beszélünk.
Kerékgyártó Tamás: Egy edzőnek együtt kell élnie a játékosaival. Látnia kell, mikor fáradtabbak, mikor terhelhetőbbek, és ehhez folyamatos kommunikációra van szükség, ami mindennek az alapja. Hiába jó szakmailag egy edző, ha gyenge pedagógiailag, és nem tudja megválasztani a megfelelő orgánumot, nyelvezetet, nem tudja megértetni magát a játékosaival.
Ez a munka hatalmas felelősséggel is jár.
Kerékgyártó Tamás: Mi edzők nagyon fontos feladatot látunk el. A szülők nap, mint nap ránk bízzák gyermekeiket 1-2 órára. Legyünk komplexek, hitelesek és tudatosak, törődjünk az egészségükkel, neveljük őket egészségtudatos életmódra, figyeljük a pályán a magatartásukat, hiszen játék közben megmutatkozik a lelki világuk. Ha egy gyermeknél problémákat tapasztalunk, ne legyünk restek beszélgetni Velük és a szülőkkel.
Fontosnak tartod, hogy felnézzenek rád a gyerekek.
Kerékgyártó Tamás: Az egyik legfontosabb. Az edző egy gyermeknek példakép. Bármit is adunk Nekik, rendkívül fogékonyak a tanulásra. Itt nem feltétlenül a labdarúgás alapjainak megtanulására gondolok, hanem a viselkedési formákra is. Egy öntelt, gőgös, nagyképű edzőnek öntelt, gőgös és nagyképű játékosai lesznek. Tükröt mutatnak nevelőjüknek.
Akkor röviden nézzük, azt a nagy feladatot amiért most neked kell felelni. Egy új korosztályt is indított kubunk.
Kerékgyártó Tamás: A múlt héten indult 2010-es korosztálynál a város legügyesebb gyermekeit próbáltam az óvodákból meghívni a csapatba. Szeretném, ha egy kiváló közösség alakulna ki, ahol a cél az, hogy a későbbiekben közös sikereket érjünk el. Ehhez az kell, hogy a gyermekek minél több edzésen részt vegyenek, minél közelebbről megismerjék egymást, ahogyan a szülők is.
A szülő miben segítheti a munkád? Azon kívül persze, hogy viszi a gyereket edzésre?
Kerékgyártó Tamás: A szülőktől azt szoktam kérni minden csapatomnál, hogy az edzéseken nem adjanak instrukciókat a gyermekeknek, és ne kiabáljanak be. Tudom, hogy ez szülőként nem egyszerű, de ha a gyermek kifelé (is) figyel, természetszerű, hogy megoszlik a figyelme, nem tud 100%-ban arra koncentrálni, amit az edző mond. Ráadásul, ha az információ ellentétes az edző által adott utasítással, akkor a gyermek össze fog zavarodni, nem tudja, kire hallgasson. Biztos vagyok benne, hogy egy remek társaság fog kialakulni, ahol jókedvűen, vidáman fogjuk a labdarúgást tanulni!