Farkas Balázs: látjuk a hibákat és tudjuk, hol szükséges a változtatás
Csalódásként élte meg az elmúlt évi NB III-as szereplést az Eger Labdarúgó Sport Kft. ügyvezetője. Farkas Balázs a 18. hely hátterén kívül további hiányérzetet is említett, miközben azokról a területekről is szólt, ahol előrelépés történt a 2022/23-as bajnoki évben.
– Negyvenégy pont, illetve 44 pont. Ugyanaz, mégis más. Ahogy a 2021/22-es idényben, úgy a 2022/23-a szezonban is ennyi pontot gyűjtött az Eger SE NB III-as csapata. A különbség annyi, hogy míg tavaly mínusz 19-es gólkülönbséggel ez a 15. helyezést jelentette, addig idén mínusz hatos gólkülönbséggel a 18. helyen végzett a gárda. Ami ugye első olvasatra kiesést jelent, mégis megőrizte tagságát a klub a harmadosztályban. Hogyan lehetséges ez?
– A helyzet fonákja, illetve érdekessége, hogy alaphelyzetben a 18. hely valóban kieső helyet jelent – válaszolta Farkas Balázs. – A versenykiírásban azonban szerepel egy olyan pont, ha az NB II-es feljutónak már alapban volt helye az NB III-ban, akkor ez bennmaradó helyet jelent a legjobb 18. számára. Ugye itt az MTK-ról és a Diósgyőrről beszélünk. Ezzel mi, itt házon belül korábban tisztában voltunk. Sokan azt gondolják, hogy ez a majdani feltöltésnek köszönhető, de ez nem az. Itt az érvényes, ha két hely megüresedik, akkor a 17. és a legjobb 18. helyezett kapja meg a szereplési lehetőséget.
– A lényeg és ez a legfontosabb, hogy a következő kiírásban is NB III-as lesz az Eger SE. Azonban előrelépés nem történt a szereplésben…
– Nagyon halvány, szinte észrevehetetlen előrelépés történt, de a helyezés szempontjából a 18. pozíció egyértelműen csalódás. Ha a lehetőségeket és a költségvetést nézzük, akkor az Egernek legalább a 13–14. helyet el kellett volna érni. Ez a realitás. Ugye ettől elmaradtunk. Pontszámban nem, mert ha azt nézzük, akkor a másik két csoportban ezzel bőven bennmaradtunk volna. Ám ez magyarázkodásnak tűnhet, és ebbe nem akarok belemenni, mert a 18. hely tény. Sajnos nem láttuk azt a fajta előrelépést az elmúlt évhez képest, amit vártunk. Ennek ellenére ebben a csapatban sokkal több van. Ha az átlagéletkort vesszük, akkor erőteljesen a húszhoz közelítünk, és nem a 25-höz vagy a 30-hoz. Vagyis a potenciál megvan a játékosokban, azonban az eredmények elmaradtak a várakozástól. Akadnak olyan vélemények, amelyek szerint az Egernek a mezőny első felében kellett volna végeznie, ha a hátteret nézzük. A jelenlegi összehasonlításban viszont ez irreális elvárás. Úgy vélem, hogy a következő öt évben az Egernek reálisan nézve aligha lehetnek NB II-es álmai. Ennek ellenére természetesen a következő bajnokságban szeretnénk jobban szerepelni, tudva, hogy az átalakított NB III-ban csoportonként 16 csapat szerepel majd.
– A szurkolói ankéton a 6–8. hely hangzott el várakozásként…
– Az év elején az optimista változat szerint valóban erről volt szó és ezt szerettük volna elérni. Év közben aztán módosítani kellett ezen, hiszen ennek nem volt realitása, de a 18. helytől jobbat reméltünk. A magyarázat az, hogy jelen pillanatban a lehetőségek erre tesznek alkalmassá bennünket. Ez akkor lett volna reális, ha a 2002-es, 2003-as születésű fiataljainak már ebben a szezonban is húzóemberrék váltak váltak volna. Vérmesebb reményeink akkor lehetnek, ha tudunk csatárt igazolni, illetve, ha a meghatározó embereink maradnak a csapatnál. Juhász Gergő, Jónyer Kristóf és Kispál Tamás sokat fejlődött, nekik már vezérnek kell lenni a következő idényben.
– Az idényt lezáró, Tiszaújvárosban elért 3–1-es győzelemnek lehetett örülni, de előtte nagyon hullámzó volt a teljesítmény. Ez minek tudható be?
– Ha a játékot nézzük, rendkívül vegyes a kép, és elképesztő kilengések voltak az egyéni teljesítményekben és csapat szinten is. Gondolok itt az utolsó fordulóra, vagy a Vasas elleni összecsapásra. Ezen kívül még sorolhatnék három-négy meccset, amelynek alapján azt mondtam volna, bőven az első ötben kellett volna végezni a csapatnak. Viszont rengeteg olyan, főleg hazai mérkőzésre volt példa, ahol nagyon sok pontot vesztettünk és a játékunk is eléggé gyengére sikeredett.
– Akadt hiányérzet egyéb téren is?
– A játékoskeret és a stáb tagjai a klub részéről maradéktalanul megkaptak mindent. Ezt el is mondtam nekik. Vagyis a lehető legjobb körülményeket és hátteret biztosítottuk. Minőségi játéktér és minőségi edzéslehetőség tekintetében azonban nem ez a helyzet, gondolok itt elsősorban a stadion állapotára. Sajnos azonban erre jelenleg nincs ráhatásunk, ám megpróbálunk a jövőben változtatni. Ez a labda nem nálunk pattog.
– Ugyanez a 2023/24. évi keret kialakítására már nem mondható el.
– Ezzel kapcsolatban egyelőre annyit mondhatok, hogy körülbelül a jövő hét közepére dől el, milyen szakmai stábbal rugaszkodik neki az NB III-as csapat a következő idénynek. A játékosok egy részével az elmúlt napokban a kommunikáció már elkezdődött. Ez azt jelenti, hogy négy-öt futballistával közöltük, hogy nem számítunk rájuk. Egyelőre annyi a publikus információ, hogy Hegedűs Dávid visszatér a klubhoz. Ahogy nyilatkoztam a távozásakor, előtte mindig nyitva lesz az ajtó, ha esetleg a számításai nem jönnek be egyéb téren. Jelen állás szerint ez így lesz. Június elsejéig sok kérdés tisztázódik, így Dávid sorsa is, akinek komolyabb szerepet szánunk az utánpótlásban is. Helyi labdarúgóról és edzőről van szó, akinek a trénerkedésben több van hátra, mint előre. Biztos vagyok benne, hogy az ő hozzáállásával és lojalitásával a város és a klub felé nekünk még nagy segítség lesz a pályán is belső védőposzton, vagy a hatos pozícióban.
– A nagyobb problémák nem is hátul, hanem inkább elöl, a támadójátékban mutatkoztak. Ezen a téren mit terveznek?
– Látjuk, hol szorulunk erősítésre, ez nem titok. Ahhoz nem kellett valakinek 8–10 meccset megnéznie, hogy ne legyen világos, mely poszton vagy posztokon van szükség minőségibb változtatásra. Ha mindenkit sikerül megtartani, akit szeretnénk, akkor reálisan két-három pozícióban lenne szükség jelentősebb tudású futballistára. Ez azt jelenti, hogy létszámban nem növekednénk, vagyis 15 felnőtt, NB III-as labdarúgóval képzeljük el az állományt, a többiek pedig utánpótláskorú játékosok. Ne felejtsük el, hogy akad olyan 2007-es gyerekünk, aki októberben betölti a 16. életévét, tehát utána tud játszani, de már az előző felkészüléskor is rúgott gólokat. Akad több olyan játékos, aki még csatlakozhat ehhez a kerethez. Itt az lesz a kulcskérdés, hogy azt a két-három labdarúgót megfelelően eltalálja-e az ember, és ők valóban húznak-e majd a szekéren. Előre mindenképpen kell igazolni játékost.
– Mi a helyzet a szakmai stábbal?
– Ebben a 18. helyben elsősorban a játékosok felelősségét érzem a legnagyobbnak. A szakmai stáb százszázalékosan odatette magát, és minden energiával azon volt, hogy a legjobb feltételeket, körülményeket és mindent egyebet biztosítson a játékosok felé. Őszinte leszek: továbbra is az a véleményem, ha a keretet nézzük, akkor ők nem hozták ki magukból a maximumot, és még akkor is az a véleményem, ha tudom, több játékosnak esetleg ez volt az első NB III-as szezonja, vagy több olyan 2002-es, 2003-as játékosunk van, akiről pontosan tudjuk, hogy már tavasszal is sokat fejlődtek. Azt is tudjuk, hogy a következő szezonban ők már a húzóember kategóriába kerülnek. Vagyis a jelenlegi állományban is van egy perspektíva, ami megfelelő erősítéssel sokkal jobb teljesítményre képes. Azonban ne legyenek illúzióink a következő évben sem azokkal a lehetőségekkel, amelyek nekünk vannak. Hiszen Egerben továbbra is az utánpótlás élvez elsőbbséget, ezekkel a lehetőségekkel nekünk vérmesebb céljaink nem lesznek a felnőtteknél NB-s szinten.
– A működés hátterét jelentős részben továbbra is a Diósgyőri VTK biztosítja?
– Vannak bevételbeli visszaeséseink, de ez első körben nem a Diósgyőr oldaláról származik. Kisebb mértékű önkormányzati támogatást kapunk, de ez a helyzetnek köszönhető. Ebben egy rossz szót sem szólhatunk sem a polgármester úrra, sem a közgyűlésre. Alapvetően ugye kevesebb pénz áll rendelkezésre, kevesebb a forrás, így a sportra is kevesebb jut. Ezzel nekünk is együtt kell élni, és alkalmazkodásra van szükség. Az más kérdés, hogy a kiesett forrásokat esetleg a többségi tulajdonostól meg tudjuk-e kapni. Ebbe az irányba tettem lépéseket, de magasabb költségvetéssel most nehezen tudom elképzelni, hogy számolhatunk. A cél, hogy megtartsuk és még jobban használjuk ki ezeket az aktuális lehetőségeket. A 18. hely nem a dicsőségről szól.
– Ezzel együtt akadtak a mezőnyben nagy menetelések és persze visszaesések is. Erről mi a véleménye?
– Nem tudom, előfordult-e már olyan a történelemben, hogy valaki 44 ponttal kieső helyen végzett. Szerintem még nem. Innen szemlélve nagyon érdekes bajnokságon vagyunk túl. Aki az egész évet végig követte, a sok mindent tapasztalhatott. Olyat is, hogy valaki 15 vagy 20 pont után, jelentősebb igazolás nélkül úgy feltámadt, hogy csak kapkodtuk a fejünket. Vagyis történtek érdekességek a Keleti csoportban, de nekünk elsősorban magunkkal kell foglalkozni. Ezt a 44 pontot úgy néz ki, hogy növelni kell, bár ugye nem összehasonlítható a jövő, hiszen 4×16 csapatos lesz a liga, tehát az 30 mérkőzést jelent a mostani harmincnyolccal szemben. Az idei és a jövő évi pontszámot egy az egyben nem lehet majd összehasonlítani, hanem százalékos arányban kell majd elemezni, hogy a fejlődés megtörtént-e.
– A Szentmarjay stadion kapcsán az Eger Labdarúgó Sport Kft. mennyire tudja befolyásolni, hogy a létesítményt működtető Egri Városi Sportiskola nagyobb figyelmet szenteljen a pályának. Azt ugyanis kérdés nélkül mondták a vendégedzők nyilatkozataikban, hogy a pálya minden, csak nem NB-s színvonalú. Ez pedig éles és fájó kritika.
– Szégyellem magam mindenki nevében, akinek ezen a játéktéren pályára kellett lépnie NB III-as mérkőzésen. A klubnak sajnos továbbra sincs hatása a körülményekre, ennek ellenére, amiben tudtunk, próbáltunk segíteni. Ha kellett, a vezetőedző nyírta a füvet, szórta a homokot játékosokkal, a stábtagokkal, az utánpótlás edzőkkel karöltve. De az igazi megoldás az lenne – amit már többször felajánlottunk –, ha az Eger Labdarúgó Sport Kft. átvehetné az üzemeltetését mind a stadionnak, mind a Felsővárosi Sporttelepnek. Amiben ugye semmi mást nem kérünk, mint amit az önkormányzat eddig is adott a Egri VSI számára, tehát ugyanazokat a forrásokat. Valószínűleg ez mellé még kellene párosítani anyagiakat, de biztos vagyok benne, hogy ebben a többségi tulajdonos partner lenne, hiszen akkor a mi kezünkben lenne a létesítmény, mi tudnánk felvenni alkalmazottakat erre, és kvázi a szurkolók is felelősségre tudnának vonni bennünket, hogy milyenek a pályák, vagy miért nem foglalkozunk ezekkel eleget.
– Kitől várható itt a megoldás? Hol lehet előrelépésre számítani, vagy kihez kellene fordulni?
– A sportiskola feladatot lát el ebben a történetben. Itt egyedül a polgármester úr, de legfőképpen a városi közgyűlés hozhat érdemi döntést. A közeljövőben lesz frissítés az Eger Labdarúgó Sport Kft. menedzsmentjében, ezzel is azt a döntést vagy azt a folyamatot szeretnénk előrevetíteni, hogy a klub igenis hajlandó a párbeszédre, készek vagyunk az együttműködésre. Jól felfogott érdekünk a hosszú távú, korrekt és biztonságos működés alapjainak a megteremtése.
– A Felsővárosi Sporttelep élőfüves pályán elkezdődött a felújítás. Hol tartanak a munkálatok, lehet-e tartani az átvételre vonatkozó határidőt?
– A munkálatokban a rengeteg eső miatt volt csúszás, de itt már csak egy feladat van, mégpedig az. hogy amíg a műfű megérkezik, addigra a pályának olyan állapotban kell lenni, hogy le lehessen rakni a borítást. Most már tudjuk, hogy a műfű mikor jön, illetve a kivitelező is látja. A jelenlegi állapot szerint tartható az eredeti időpont. Annyi változás történt, hogy az operatív vezetés kérése szerint mivel az élőfüves területen is lesz egy kisebb volumenű felújítás, illetve egy füves pálya kerül kialakításra, annak munkálatait toljuk kicsit kintebb. Itt várható pici csúszás, de július végére ennek is meg kell történnie. Füves pályát felújítani mondjuk 40 Celsius fokban nem a legszerencsésebb, ezért kellett volna ezt április-májusban elvégezni, de valamelyik ujjunkat meg kellett harapni, mert akkor viszont nem tudtuk volna az edzéseket biztosítani a gyerekeknek.
– Az NB III-as felkészülés mikor kezdődik?
– Június 20-án lesz az első edzés, a bajnokság pedig július 30-án startol, vagyis ez minimum öt-hat hetes felkészülést jelent. A nyolc edzőmérkőzés során játszunk a Csákvárral, a Budafokkal, a BVSC-vel és a Tatabányával is.
– Sokszor és sokat emlegetett kérdés, hogy mikorra várható a Szentmarjay stadion teljes átépítése?
– A napokban volt a stadionépítés végső terveinek a bemutatása, és a közbeszerzés előtt vagyunk, amiben nagyon bizakodó vagyok. Ennek köszönhetően is nem szeretnénk a lelátó fedésében gondolkodni a jelenlegi stadionban. Mert ugye gazdaságilag nem a legkifizetődőbb, hogy valamit most beruházunk, utána meg fél év múlva meg esetleg bontunk. Ez az oka annak, hogy a terveink szerint a 2023/24-es szezonban is a Szentmarjay-stadionban játsszuk a mérkőzéseket fedett lelátó nélkül.
– Semmiképp ne hagyjuk ki az utánpótlás-képzést, különösen, ha ez élvez előnyt az Eger Labdarúgó Sport Kft.-nél.
– Az utánpótlásban tavasszal nagy előrelépés történt, és a nyáron is ezt tervezzük. Györök Tamás személyében pro licences szakmai igazgatóval bővültünk. Külön vettük a női és a férfi szakágat, előbbi stratégiai cél számunkra a következő három-négy évben, míg a fiú korosztályok jól haladnak abba az irányba, amit megfogalmaztunk, vagyis hogy az egri az egyik legjobb B szintű tehetségközpont legyen az országban. Az előző audithoz képest rengeteget haladtunk, sok olyan miniprojekt valósult meg, ami előrevisz bennünket. Minden azért történik, hogy a képzés minél magasabb szintű legyen az Eger SE-nél, még ha nem is ez van a „kirakatban”.
Kövesd csapatunkat az Instagramon is, csak egy kattintás!
