NŐI FUTSAL NB1: Vereség az odavágón
Női futsal NB1-es csapatunk a bajnokság ötödik helyéért döntő párharc első mérkőzésén a Gyulai Amazonok otthonában lépett pályára. A mérkőzés részletes jegyzőkönyve ellenfelünkre kattintva érhető el.
Rengeteg hiányzóval a fedélzeten indultunk útnak és bár megérkeztünk, de valószínűleg fejben az öltözőben maradtunk, mert az első percben két játékosunk és a kapusunk is elindult egy labdára – ami “ahogy lenni szokott” az ellenfélhez tudott kerülni, aki bepasszolta az üres kapuba és megszerezte a vezetést a hazaiaknak. Mezőnyjáték alakult ki, mindkét csapata igyekezett gólt szerezni, ami nekünk nem sikerült, a hazaiak azonban egy percen belül két átlövéssel jelentősre növelték előnyüket. Még az első félidőben egy remek támadásunk végén Jakab Zsófia bombázta ki a felső sarkot, így két gólos hazai előnnyel pihentek a csapatok.
A második félidő hasonló volt az elsőhöz, mindkét csapat keményen játszott, felváltva forogtak veszélyben a kapuk. Remekül védett Andor Teodóra is, de a hazai hálóőr az egész mezőny legjobbja volt. Az utolsó tíz percre kanyarodva ismét háromra nőtt az előnye a gyulaiaknak, azonban először Fazekas Vivien találatával, majd Jakab Zsófia újabb szenzációs megoldásával közelíteni tudtunk. Az utolsó másodpercekben több lehetőségünk is adódott az egyenlítésre, de az nem jött össze, így a gyulaiak szereztek előnyt a visszavágóra.

Dr. Vitányi László vezetőedző értékelése:
“Huhh, hol is kezdjem. A nem sok csapatból álló élvonal kommunikációja négy részre bontható. Az elsőben azok vannak, akik egyáltalán adnak bármilye hírt, nyilatkoznak és leginkább a saját oldalukat domborítják ki. A másodikban azok, akikről semmit nem tudunk. Aztán van a negyedik kalap, ahol pontosan tudjuk, hogy “magabiztosan, fölényesen győz a csapat vagy épp rossz napjuk volt” és vagyok én a negyedikben, aki nyilatkozik és néha elmondja mit gondol igazából – aztán lehet érte utálni, mert ezt nem szeretik azért. Legyen mondjuk most is ez. A fentiek miatt nem is igazán nézem az ellenfél nyilatkozatait (már, ha van), de most belefutottam. Eljutottunk oda, hogy “megérdemelt vereséget szenvedtünk, lelkes játékkal”. Cuki értékelés… A realitás ellenben az, hogy eléggé tartalékos állapotban egy közepes színvonalú meccsen egy full ikszes találkozón, a helyzeteit jobban kihasználó csapat nyert. Egy-két extra teljesítmény volt mindkét oldalon és azért viszonylag lüktető, kemény volt a játék. A hazaiak koncentrációja magasabb szinten volt, így megérdemelten nyertek. Történt azonban egy olyan dolog, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Egy magasan ívelt labdára egyszerre érkezett Kovács Nelli és Végh Diána is, akik összeütköztek és mindketten a földre estek. A játékvezető kétségbeesetten jelzett mindenkinek, hogy még a lelátóról is be lehet menni, mert mindkét játékos beütötte a fejét és Dia nem is igazán akart mozdulni. Ezen gyorsan kapta magát, a hazai 5-ös számú játékos (meg se akarom nézni a nevét a jegyzőkönyvben), aki a két játékos fölé/mellé állva látványosan megtapsolta és mosolyogta őket – korábbi vélt vagy valós fault sérelemért. Azt gondolom, hogy ez még két ősi ellenség közötti falu megye hármas férfi meccsen sem történne meg – nemhogy a női élvonalban. Különösen azért is volt rossz ezt látni, mert a két klub között kivételesen és példásan jó a viszony a nagy távolság ellenére, még akkor is, ha a pályán éppen keménykednek a játékosok egymással. Természetesen a napi-heti szintű kommunikáció és egymás segítése továbbra is maximálisan meg lesz a gyulai vezetőkkel, azonban emellett a cselekedet nélkül nem mehettem el szó nélkül. Azon fogunk dolgozni, hogy hazai környezetben egy picivel még lelkesebb játékkal megnehezítsük a jó formában lévő Gyula dolgát.”
A két nyert mérkőzésig tartó párharcban jelenleg a Gyula vezet 1:0-ra, a visszavágót 2026. május 22-én 18:00 órától rendezik Tiszafüreden.
